Időrendi sorrendben haladva az első előadásra az Ács Alajos Stúdióban kerül sor, 18:00 órai kezdéssel. Az 55 perces darab Elise Wilk Zöld Macskáját dolgozza fel. Az előadás a Színházi gyakorlat a közép- és észak-nyugati régióban elnevezésű európai uniós program keretében valósult meg a 74 Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem együttműködésében. A produkció első díjat nyert az említett program keretében szervezett fesztiválon.
Az előadás néhány kamasz történetét meséli el. Világukat az üzem mögötti tömbháznegyed jelenti, az iskola, az első szerelmek és a President klub, ahova szombat esténként járnak. Ugyanebben a világban kapnak helyet a vodkázó angyalok, az éjféli varázslások, az útkereszteződés közepén felbukkanó zöld macskák és a felejtést szolgáló színes tabletták. Szülők nélküli világ ez: vagy külföldi vendégmunkásként dolgoznak, vagy egyszerűen csak nincsen idejük, de olyan esetek is előfordulnak, amikor a gyerekeknek kell a szülők szerepét felvállalniuk. A történetben szereplő fiatalok párhuzamos világokba menekülnek, olyanokba, amelyek sokkal szebbeknek és elviselhetőbbeknek tűnnek, mint a valóság, amelyben élnek.
Az előadás szerelmi történetet mesél el. A kamaszkori szerelmek többségéhez hasonlóan itt sem beteljesült szerelemről van szó. A történet egy gyilkosságról szól. Olyan történet ez, amelyet mindannyian ismerünk: olvastuk a hírlapokban vagy láttuk a tévéhíradóban. Mindenek előtt azonban a képzelet erejéről van szó, amely megment minket a bennünket körülvevő szürke világtól.
Ezt követően 19.00 órától a Nagyteremben a Nagyváradi Mária Királyné Színház előadásában Neil Simon „ Biloxi Bleus" című darabját tekintheti meg a nagyérdemű.
Az Amerikai Egyesült Államokban járunk, 1943-ban, a második világháború idején. Mielőtt Németország vagy Japán ellen vonulna hadba, a sorkatonák csapatát, amelybe Eugen is tartozik, Biloxiba küldik, Missziszippi államba, ahol szembe kell néznie az első félelmetes ellenféllel, Toomey őrmesterrel, a kiképzőtiszttel. Az őrmester kegyetlensége, rosszindulata és vulgarizmusa ellentmond minden logikának és jóérzésnek, elemberteleníti a katonákat, lépcsőzetesen megsemmisíti jellemüket. A csapaton belüli emberi kapcsolatok sem harmonikusak. Az elviselhetetlenség határát súroló életkörülmények, az osztálykülönbség, a különböző vallási hovatartozás és az eltérő neveltetés súrlódásokhoz vezet, elfojtott vagy nyílt ellentétekhez, amelyek egyszerűen sárba tiporják az álmokat és a büszkeséget. Az előadás filmszerűen vonultatja fel a kiképzőtábor legfontosabb élethelyzeteit: a besorozottak első ebédje, 62 dollár megjátszott „ellopása", egy homoszexuális katona lelepleződése.
Bizonyos értelemben a darab az írói elkötelezettség és hozzáállás kérdését boncolgatja, kiemelten hangsúlyozva a történet önéletrajzi vonatkozásait. Semlegesség és külső megfigyelői státus, vagy esetleg állásfoglalás és beavatkozás? Melyik az író leghelyesebb hozzáállása abban az esetben, ha Eugene-nel azonosítja magát?
Az előadást magyar felirattal játsszák.
Végezetül 21:30 órai kezdettel a Szépművészeti Múzeum ad otthont a nagyváradi ARTemotion Egyesület „Üres zsebbel" című komédiájának, ami Constantin Tănase kupléján alapul.
Oana Lianu Maria Tănase szerepében látható Sebastian Lupu színművész partnereként, aki a nagynevű komikust, Constantin Tănasét alakítja. Olyan előadás ez, amelyben Constantin Tănase és Maria Tănase randevúzik! Szerencsés és hihetetlen névegyezés!
A férfi főszereplőt játszó színész Románia legtehetségesebb pánsípművészét, Oana Lianut kérte fel partnerének, akit „a pánsíp hercegnője"-ként is emlegetnek, és aki emellett doktorátussal rendelkező zeneakadémiai tanár is.
A szegénység és a butaság, a tolvajlás és a hazugság, a politikusok imposztorsága és aljassága, a korrupció, az újgazdagok egész beképzeltsége, a rossz utak, a mocsok, a sznobizmus, a megvesztegethető hatalom, az éhség, az utcai szemét, a visszaélés minden neme, a bábminiszterek, az adókat követő újabb adók, a családi mutyizás és az árulás minden formája, Európa „szemei rajtunk"...
Micsoda kényes témákat érintett kupléiban Tănase! Már hogyne szórakoznának akkor keserűséggel a fiatalok azon, hogy Romániában a problémák szinte változatlanok maradtak az utóbbi... száz évben!? (Elisabeta Pop, Teatrul azi)